Art. 0003 Rev. 1848 Veszély: fototoxikus

Fitofotodermatitisz

Tartalom
  1. Kiváltó ok
  2. Mechanizmus
  3. Jelek és tünetek
  4. Elsősegély
  5. Megelőzés
  6. Prognózis
  7. Lásd még
  8. Források

Az Európában leggyakrabban felelős növényről lásd Kaukázusi medvetalp.

Ez a szócikk általános tájékoztatásra szolgál, és nem minősül orvosi tanácsnak. Ha a nedv szembe kerül, ha nagy területen hólyagosodás jelentkezik, vagy ha egy gyermeken bármilyen égési sérülés keletkezik, orvosi ellátás szükséges.

A fitofotodermatitisz (a görög phyton, „növény”, phōs, „fény”, és derma, „bőr” szavakból) a bőr égéshez hasonló reakciója, amelyet bizonyos növényi nedvekkel való érintkezés, majd ultraibolya fénynek való kitettség vált ki.1 A nedv sötétben ártalmatlan. Az érintkezés fájdalommentes, és nem hagy nyomot: a sérülés csak azután jelenik meg, hogy a bőrt fény érte, körülbelül egy nap után válik láthatóvá, és két-három nappal később éri el csúcspontját.2 Az érintett bőr gyakran hónapokig sötét marad, és évekig érzékeny maradhat a napfényre.3

E késleltetés miatt az érintettek közül sokan nem kötik össze sérülésüket annak okával. Az égés csíkjai és foltjai az érintkezés mintázatát követik — egy levél súrolása, egy csepp nedv, egy kéz alakja —, és már összetévesztették más sérülésekkel is, gyermekeknél akár bántalmazás jeleivel is.4

Kiváltó ok

A reakciót furanokumarinok okozzák, olyan vegyületek, amelyeket több növénycsalád is termel rovarok és gombák elleni védekezésül. A zellerfélék (Apiaceae) családjában megtalálhatók a kaukázusi medvetalpban és rokonaiban, a vad paszternákban és az angyalgyökérben; a citrusfélék családjában a lime-ban fordulnak elő, ahol a nyári bártendereknél az úgynevezett „margarita-égést” okozzák.1 Az óriás medvetalpak jelentik Európa legveszélyesebb forrását, a bennük lévő nedv mennyisége és a növények mérete miatt, amelyek levelei és szárai könnyen súrolják a csupasz bőrt.

A medvetalpban jelen lévő vegyületek közé tartozik a pszoralén, a bergaptén, a xantotoxin és az angelicin, amely gyakran a legnagyobb mennyiségben van jelen közülük. A növény minden részében megtalálhatók, a legmagasabb koncentrációban pedig a termésben.5 Lásd furanokumarin § A medvetalpban.

Mechanizmus

A furanokumarinok az érintkezéstől számított perceken belül behatolnak a bőrbe. Amikor hosszúhullámú ultraibolya fény (UVA, nagyjából 320–400 nm) éri őket, kötődnek a bőrsejtek DNS-éhez, és reaktív oxigénformákat hoznak létre, elpusztítva a sejteket és gyulladást kiváltva.1 A bőr az érintkezés utáni fél órától két óráig a legérzékenyebb, de ennél sokkal tovább is érzékeny marad.

Ugyanez a reakció serkenti a pigmentsejteket is, ezért a bőr elsötétedése — a hiperpigmentáció — követi az égést, és túl is éli azt.

Jelek és tünetek

1. ábra A reakció lefolyása

Jellemző lefolyás medvetalp-nedvvel való érintkezés után. Az időpontok hozzávetőlegesek, és függenek a nedv és a fény mennyiségétől.

Idő az expozíció utánJelek
PercekSemmi. Az érintkezés fájdalommentes.
Körülbelül 24 óraKipirosodás és égő érzés, az érintkezést követő csíkokban és foltokban.
Körülbelül 48 óraHólyagok, néha nagyok és folyadékkal telve.
Körülbelül 72 óraA reakció eléri csúcspontját.
Egy hét utánBarna hiperpigmentáció kezdődik, ahogy a hólyagok gyógyulnak.
Hónapoktól évekigA sötét foltok lassan halványulnak. A bőr újra kipirosodhat, valahányszor erős napfénynek van kitéve.
2. ábra Érintkezés, majd fény
1. Mozogj végig a bőrön. Nem fáj.
0 h · no symptoms
The reaction in miniature. Sap on the skin causes no pain and leaves no mark until the skin is exposed to ultraviolet light; the burn then develops over two to three days, and the pigmentation outlasts it by months. Washing before exposure prevents most of the injury.

Elsősegély

Ha a nedv a bőrhöz ér:26

  1. Azonnal mossa le szappannal és bőséges hideg vízzel.
  2. Takarja le a területet, és tartsa napfénytől védve legalább 48 órán át — beleértve a borult, felhős napokat is, amikor még mindig jelen van ultraibolya fény.
  3. Kérjen orvosi tanácsot, különösen ha hólyagok jelennek meg. A korai, helyi kortikoszteroidos kezelés csökkentheti a reakciót; a nagy kiterjedésű égéseket égési sérülésként kell kezelni.
  4. Ha a nedv szembe kerül, azonnal öblítse ki vízzel, viseljen napszemüveget, és forduljon sürgősségi ellátáshoz.

A gyógyulás után az érintett bőrt még több hónapig napvédő krémmel kell védeni.6

Megelőzés

Az érintkezés úgy kerülhető el, ha nem érintjük meg a növényt, és csak teljes védőfelszerelésben dolgozunk közelében: vízálló szintetikus ruházat, hosszú kesztyű és szemvédelem (lásd A kaukázusi medvetalp elleni védekezés § Biztonság). Szegélynyírót és fűkaszát, amelyek nedvet fröcskölnek a kezelőre, nem szabad használni.7 A gyerekeket meg kell tanítani a növény felismerésére, és figyelmeztetni kell őket, hogy üreges szárait ne használják fúvócsőnek vagy távcsőnek.3

Prognózis

Az égések napok-hetek alatt gyógyulnak. Az ezt követő hiperpigmentáció általában hónapokig tart, és évekig is fennmaradhat, egyes betegeknél pedig az érintett bőr a sérülés után még évekig szokatlanul érzékeny marad a napfényre.3 Ritka esetekben az égés olyan kiterjedt lehet, hogy kórházi kezelést igényel.

Lásd még

Footnotes

  1. DermNet. “Phytophotodermatitis” and “Cow parsnip or hogweed”. Retrieved 26 September 2026. ↩ ↩2 ↩3

  2. New York State Department of Environmental Conservation. “Giant Hogweed”. Retrieved 26 September 2026. ↩ ↩2

  3. Nielsen, C.; Ravn, H. P.; Nentwig, W.; Wade, M., eds. (2005). The Giant Hogweed Best Practice Manual: Guidelines for the management and control of an invasive weed in Europe. Hørsholm: Forest & Landscape Denmark. ISBN 87-7903-209-5. ↩ ↩2 ↩3

  4. Barradell, R.; Addo, A.; McDonagh, A. J. G.; Cork, M. J.; Wales, J. K. H. (1993). “Phytophotodermatitis mimicking child abuse”. European Journal of Pediatrics. 152 (4): 291–292. doi:10.1007/BF01956735. ↩

  5. Pira, E.; Romano, C.; Sulotto, F.; Pavan, I.; Monaco, E. (1989). “Heracleum mantegazzianum growth phases and furocoumarin content”. Contact Dermatitis. 21 (5): 300–303. doi:10.1111/j.1600-0536.1989.tb04747.x. ↩

  6. NatureScot (2022). “Scots warned of giant hogweed danger”. Retrieved 26 September 2026. ↩ ↩2

  7. Freeman, K.; Hubbard, H. C.; Warin, A. P. (1984). “Strimmer rash”. Contact Dermatitis. 10 (2): 117–118. doi:10.1111/j.1600-0536.1984.tb00357.x. ↩

Ez a szócikk a(z) angol szócikk fordítása, 1848. változat.

A(z) „Fitofotodermatitisz” forrásának megtekintése

A szerkesztés szünetel a magszórási időszak alatt. Megtekintheted és lemásolhatod a lap forrását.

Más nyelveken

A Hogweed.org 17 nyelven áll köztulajdonban. Minden kiadás az angolból készült fordítás.

English Phytophotodermatitis
Deutsch Phytophotodermatitis
Français Phytophotodermatose
Español Fitofotodermatitis
Italiano Fitofotodermatite
Português Fitofotodermatite
Polski Fitofotodermatoza
Nederlands Fytofotodermatitis
Română Fitofotodermatită
Ελληνικά Φυτοφωτοδερματίτιδα
Čeština Fytofotodermatitida
Svenska Fytofotodermatit
Magyar Fitofotodermatitisz
Dansk Fytofotodermatit
Suomi Fytofotodermatiitti
Norsk bokmål Fytofotodermatitt
Русский Фитофотодерматит