Art. 0005 Rev. 1905
Hidra-hatás
A Hogweed.org-ból, a köztulajdonban lévő enciklopédiából
Ez a szócikk az ökológiai jelenségről szól. A görög mitológia lényéről lásd Lernéi Hydra.
A hidra-hatás a populációökológia azon paradoxona, amelyben az egyedek pusztulási rátájának növekedése a populáció méretének növekedéséhez vezet. Nevét a görög mitológia lernéi Hydrájáról kapta, amelynek minden Héraklész által levágott feje helyén kettő nőtt vissza.1
A hatás akkor jelentkezik, ha az egyedek eltávolítása megszabadítja a túlélőket a versengéstől, vagy felszabadít egy addig visszafogott növekedést, úgyhogy a populáció kompenzálja veszteségeit — sőt, túlkompenzálja. Az elképzelésnek hosszú múltja van a populációelméletben, amely több mechanizmust is azonosított, amely előidézheti.1 Gyakorlati jelentősége van mindenütt, ahol populációkat aratnak vagy szabályoznak, mivel egy populáció csökkentésére szánt intézkedés — ha rosszul alkalmazzák — megnövelheti azt.
A kaukázusi medvetalpnál
.:*:*:*:*:. .:*:*:.
\\\ | /// .:*:*:. \|/
\\|// \|/ / .:*:*:.
\|/ \ / \|/
| \ / _/
| decapitation \ _x_ / /
| ------------> \ | / _/
| \ | / _/
| mowing, strimming \ | / _/
| or cutting the \ |/ _/
| flower head \ | /
| \| _/
| |/
| |
/|\ /|\
before: one head after: three, from the side buds A csúcsi ernyő eltávolítása felszabadítja az oldalrügyeket az apikális dominancia alól.
A kaukázusi medvetalp két szinten is mutatja azt a kompenzációt, amelyen a hatás alapul.
Az egyes növény. A csúcsi ernyő levágása megszünteti az apikális dominancia forrását; a száron lejjebb lévő rügyek kihajtanak, és a helyén több kisebb ernyőt hoznak létre. Amikor a virágzás csúcsán csak a csúcsi ernyőt távolították el, a növény teljes magtermése egyáltalán nem csökkent.2 Amikor minden ernyőt eltávolítottak, a növények csaknem fele regenerálódott, és ugyanabban a szezonban újra magot hozott.3 Mivel monokarpikus, a virágzásba kezdett növény a szezon végén elpusztul, bármit is tesznek vele;4 a vágás csak azt dönti el, mennyi magot hagy maga után.
Az állomány. Azok a növények, amelyek virágzásuk előtt évről évre elveszítik leveleiket, elhalasztják a virágzást, és tovább élnek: legeltetett legelőkön a virágzáskori medián életkor öt év volt, míg a kezeletlen területeken három.5 Egy olyan állomány tehát, amelyet visszavágnak, de nem gyomlálnak ki, tartalékban tartja növényeit és magvait. Hogy a rendszeres kaszálás valóban megnöveli-e egy állomány méretét, ahogyan azt egy valódi hidra-hatás megkövetelné, azt nem mérték.[forrás szükséges] A növény ellen leggyakrabban alkalmazott intézkedés a legjobb esetben is az, amelyik megőrzi azt.
A hatás elkerülése
A hidra-hatás csak ott jelentkezik, ahol a védekezés részleges: ahol a fejet eltávolítják, de a test megmarad. Nem jelentkezik, ha a gyökeret elpusztítják. A mítoszban Héraklész csak akkor győzte le a Hydrát, amikor társa, Iolaosz minden nyakat kiégetett, ahogy a fejét levágták, hogy semmi se nőhessen vissza, az egyetlen halhatatlan fejet pedig kő alá temették. Ennek modern megfelelője a gyökérvágás.
Lásd még
Footnotes
-
Abrams, P. A. (2009). “When does greater mortality increase population size? The long history and diverse mechanisms underlying the hydra effect”. Ecology Letters. 12 (5): 462–474. doi:10.1111/j.1461-0248.2009.01282.x. ↩ ↩2
-
Pyšek, P.; Kučera, T.; Puntieri, J.; Mandák, B. (1995). “Regeneration in Heracleum mantegazzianum: response to removal of vegetative and generative parts”. Preslia. 67: 161–171. ↩
-
Pyšek, P.; Krinke, L.; Jarošík, V.; Perglová, I.; Pergl, J.; Moravcová, L. (2007). “Timing and extent of tissue removal affect reproduction characteristics of an invasive species Heracleum mantegazzianum”. Biological Invasions. 9 (3): 335–351. doi:10.1007/s10530-006-9038-0. ↩
-
Pyšek, P.; Perglová, I.; Krinke, L.; Jarošík, V.; Pergl, J.; Moravcová, L. (2007). “Regeneration ability of Heracleum mantegazzianum and implications for control”. In Pyšek, P.; et al. (eds.). Ecology and Management of Giant Hogweed. Wallingford: CAB International. pp. 112–125. doi:10.1079/9781845932060.0112. ↩
-
Pergl, J.; Perglová, I.; Pyšek, P.; Dietz, H. (2006). “Population age structure and reproductive behavior of the monocarpic perennial Heracleum mantegazzianum (Apiaceae) in its native and invaded distribution ranges”. American Journal of Botany. 93 (7): 1018–1028. doi:10.3732/ajb.93.7.1018. ↩
Ez a szócikk a(z) angol szócikk fordítása, 1905. változat.