A mai kiemelt szócikkből
Kaukázusi medvetalp a Heracleum nemzetség több magas termetű, inváziós növényfajának köznapi neve, amelyeket a tizenkilencedik és huszadik században hoztak be Európába, előbb dísznövényként, majd nagy hozamú takarmányként. Egy kifejlett példány akár öt méter magas is lehet, és több tízezer magot szór szét, ezek nagy részét a legfelső ernyőjéből. Nedve sötétben ártalmatlan, de megégeti azt a bőrt, amelyet utóbb fény ér, a növény visszavágása pedig a gyökér eltávolítása nélkül csak arra ösztönzi, hogy több fejjel térjen vissza. A tartós védekezés a gyökeret támadja, addig folytatódik, amíg a magbank ki nem merül, és egész vízgyűjtőkre kiterjedően, egyszerre zajlik. (Teljes szócikk…)
Ernyő olyan virágfej, amelyben a virágnyelek egyetlen pontból erednek, mint az esernyő bordái. A kaukázusi medvetalpon az ernyők legfeljebb négyrendű hierarchiát alkotnak. A csúcsi ernyő, körülbelül minden huszonnyolcadik, nyílik elsőként, és a növény magjának csaknem felét adja, méghozzá a legnehezebbet; a legalsó rendű ernyők szinte semennyit sem hoznak, és pollendonorként szolgálnak. A közgazdaságtanból kölcsönzött Lorenz-görbével és Gini-együtthatóval mérve egyetlen növény ernyői közötti egyenlőtlenség nagyobb, mint bármely ország jövedelmi egyenlőtlensége a legutóbbi becslések szerint. A gyakran idézett, növényenkénti 100 000 magos szám kiderült, hogy virágokból lett összeszámolva. (Teljes szócikk…)
Furanokumarinok olyan növényi vegyületek, amelyek sötétben semmit sem tesznek, ultraibolya fényben viszont kötődnek a DNS-hez. Ezek okozzák a medvetalp nedvének égető hatását; ezek gyógyították a pikkelysömört az első fotokemoterápiában, 1974-ben; és ezek állnak az 1989-ben véletlenül felfedezett grapefruit-hatás mögött is, amely több mint 85 gyógyszer hatását módosítja. A hernyók enzimeket fejlesztettek ki lebontásukra, a növények pedig új, meghajlított molekulákkal válaszoltak, amelyekkel az enzimek nehezebben boldogulnak: egy fegyverkezési verseny, amelynek mindkét fél megfizeti az árát. (Teljes szócikk…)
Szosznovszkij-medvetalp a Kaukázus egyik óriás medvetalpa, amelyet 1947-től ültettek el a Szovjetunió-szerte nagy hozamú silónövényként; csupán 1962 és 1966 között 5500 kg magot küldtek szét az új silónövényekből csaknem 1500 gazdaságnak. Megégette a vele dolgozó munkásokat, és megrontotta a rajta legelő tehenek tejét. A termesztést az 1980-as években leállították, és az 1990-es években, ahogy a földeket elhagyták, a növény ellenőrizetlenül elterjedt. 2012-ben fajtáját törölték az állami nyilvántartásból, mivel elvesztette gazdasági hasznosságát; 2015 óta hivatalosan is gyomnak számít. (Teljes szócikk…)
Magbank a talajban lévő élő mag készlete. A kaukázusi medvetalpnál szinte az egésze a felső öt centiméterben található, és túlél minden látható növényt: az elásott magok 8,8 százaléka éli túl az első évet, 1,2 százaléka a harmadikat, és egy százalék tizede a hetediket. Még ez is mintegy húsz magot jelent egyetlen növényről, ami elég az újrakezdéshez. Egy programot nem az eltávolított növények száma minősít, hanem a magszórás nélkül eltelt évek száma. (Teljes szócikk…)
Ellenségmentesülési hipotézis azt állítja, hogy a hódítók azért boldogulnak, mert otthon hagyták ellenségeiket. A 2000-es évek elején a kaukázusi medvetalpon tesztelve nagyrészt megbukott: a növénynek sehol sincsenek saját ellenségei, és a biológiai védekezésre szóba jöhető jelöltek csaknem mindegyikéről kiderült, hogy a paszternákot is megeszi. Hosszú távon azonban az állományok hanyatlanak: körülbelül harminc év után saját talajuk változásai fordulnak ellenük. (Teljes szócikk…)
Lappangási szakasz az az idő, amelyet egy hódító látszólag tétlenül tölt, mielőtt berobban. A kaukázusi medvetalp csaknem egy évszázadig várakozott Európa kertjeiben; azután megváltozott a táj, és elterjedési területe minden kilenc-tizennégy évben megkétszereződni kezdett. Európa-szerte a mai idegenhonos fajok jobban tükrözik 1900, mint 2000 gazdaságát — ezt az örökséget nevezik inváziós adósságnak. (Teljes szócikk…)
Perzsa medvetalp egy kettős életű évelő medvetalp. Iránban szárított termése a golpar nevű fűszer, amelyet vadon gyűjtenek, és amelyet a Slow Food Alapítvány a veszélyeztetett élelmiszerek közé sorol. Észak-Norvégiában Tromsø-pálmaként ismerik, ezt a nevet először a megszálló csapatok körében jegyezték fel 1944-ben: a város jelképe, amelyről revűt, filmdíjat és idősek otthonát neveztek el, ugyanakkor nagyon magas kockázatú gyom is, amelynek behozatala, szabadon engedése és árusítása tilos. Az Iránból importált termést a norvég boltok olyan áron árulják, amely az Artsdatabanken szerint túl magas ahhoz, hogy bárki elvesse; a 2018-as országos kockázatértékelés szerint nincs esély arra, hogy a növénytől megszabaduljanak északon a jelenlegi jégközi időszakon belül. (Teljes szócikk…)
Közönséges medvetalp az európai rétek és útszélek honos medvetalpa, nemzetségének típusfaja: az óriás medvetalpak tőle kapták a nevüket. Fiatal leveleit egy savanyú levessé, barszczcsá erjesztették, amelyet a tizenhetedik században nagyböjt minden szerdáján felszolgáltak a krakkói professzoroknak; a tizennyolcadik századra a szegények ételévé vált, majd a cékla vette át a helyét — és a nevét is. A gigásszal való keresztezés csak egy irányban sikeres, és csaknem steril hibrideket ad; ha egyáltalán áramlik gén, az az óriásból áramlik a honos növénybe. (Teljes szócikk…)
Hidra-hatás az a paradoxon, amelyben az egyedek nagyobb arányú elpusztítása nagyobb populációt eredményez. A kaukázusi medvetalp mutatja azt a kompenzációt, amelyen ez alapul: vágd le a csúcsi ernyőt, és a növény ugyanannyi magot hoz, mint korábban, a helyén növő fejekből; vágj le minden ernyőt, és a növények csaknem fele újra virágzik ugyanazon a nyáron. Csak a gyökér elpusztítása töri meg a kört, ahogy azt Iolaosz is megtapasztalta, amikor kiégette a Hydra nyakait. (Teljes szócikk…)
Korábbi kiemelt szócikkek: Ernyő · Furanokumarinok · Szosznovszkij-medvetalp
Hírek
- A Hogversity három új terepi gyakorlatot indít: egy talajfelmérést, egy felhalmozási gyakorlatot és a kiskertek védelmét.
- Oroszországban egy szövetségi törvény immár arra kötelezi a földtulajdonosokat, hogy semmisítsék meg a régiójuk által listázott veszélyes inváziós növényeket, a föld elvesztésének terhe mellett (lásd Szosznovszkij-medvetalp).
- Hét szomszédos vízgyűjtő önkéntesei befejezik a folyó felső szakaszának első összehangolt megtisztítását.
- Egy hosszú távú vizsgálat szerint az ismételt kaszálás megnöveli az élettartamát az egyes növényeknek.
- Egy megyei tanács önkéntes irányelveket javasol a földtulajdonosoknak; a kritikusok szerint az intézkedések „csak a tetejét nyírják meg”.
- Egy méhészegyesület a csatorna menti eltávolítás ellen lobbizik, a nektárhozamra hivatkozva. A vita folytatódik.
Új: piros zászlók a Hogatlason · a terepi kártya · Hogversity Telegramon
Folyamatban: magszórási időszak · a gyökérvágási időszak áprilisban kezdődik
Legutóbb felszámolva: Mill Lane-i állomány (kb. 2019 óta) · csatorna menti vontatóút, keleti szakasz · pályaudvari mellékvágányok
Tudtad-e …
- … hogy ha levágjuk a kaukázusi medvetalp virágfejét, attól akár több is nőhet a helyén?
- … hogy a kaukázusi medvetalpon nagyjából minden 28. ernyő adja a mag csaknem felét, míg a legalsók csupán pollendonorként szolgálnak?
- … hogy a kaukázusi medvetalp biológiai védekezésére tesztelt rovarok csaknem mindegyike a paszternákot is megette?
- … hogy a medvetalp nedvének égető hatásáért felelős vegyületek állnak az 1989-ben véletlenül felfedezett grapefruit-hatás mögött is?
- … hogy a Szosznovszkij-medvetalpot törölték az orosz fajtanyilvántartásból, mivel elvesztette gazdasági hasznosságát?
- … hogy az a tizenöt év, ameddig a medvetalp magja állítólag életben marad a talajban, egyetlen konferenciaelőadásra vezethető vissza?
- … hogy Európa idegenhonos fajai jobban tükrözik 1900, mint 2000 gazdaságát — ezt az örökséget inváziós adósságnak nevezik?
- … hogy 1883-ban egy kertészeti szerző azt tanácsolta, ne engedjék, hogy a kaukázusi medvetalpak kisajátítsák a talajt?
- … hogy egy kifejlett medvetalp-állomány lombkoronáján semmi sem szivárog lefelé?
- … hogy a „radikális” szó eredetileg azt jelentette: „a gyökérből való”?
- … hogy Linné a Heracleum nevet nem Héraklész, hanem Hérakleidész, Hippokratész apja előtti tisztelgésként magyarázta?
- … hogy a Buckingham-palota kertjében álló, kaukázusi medvetalpnak vélt növényekről DNS-bizonyítékok alapján kiderült, hogy közelebb állnak a perzsa medvetalphoz?
- … hogy a barszcz levest eredetileg medvetalpból készítették, és nagyböjt minden szerdáján felszolgálták a krakkói professzoroknak?
- … hogy Nagy-Britanniában a vörös lágybogarat medvetalp-nászbogárnak is hívják?
- … hogy a Tromsø-pálma nevet először egy 1944-ben a megszálló csapatoknak írt német útikönyvben jegyezték fel?
- … hogy a golpar fűszert amerikai repülőtereken egy káros gyomnövény magjaként kobozzák el?
- … hogy Norvégia 2018-as kockázatértékelése szerint nincs esély rá, hogy a Tromsø-pálmától megszabaduljanak északon a jelenlegi jégközi időszakon belül?
- … hogy egy lett rendelet a kifejlett ernyővel virágzó medvetalpot annak bizonyítékaként kezeli, hogy a földtulajdonos semmit sem tett?
- … hogy három évtizeddel azután, hogy egy lett botanikus „botanikai nyestkutyának” nevezte a Szosznovszkij-medvetalpot, az EU magát a nyestkutyát is felvette ugyanarra a listára?
- … hogy a medvetalp-laposmoly hernyói idejük egyharmadát szövéssel töltik, és szövedéküket területként védik?
- … hogy az amerikai vad paszternák mérgezőbbé vált, amint régi ellensége, a medvetalp-laposmoly, utolérte?
- … hogy a medvetalp szárába egy lepke által rágott lyukakban hónapokig ászkarákok és fülbemászók laknak, és hogy a kilyuggatott szárak ugyanígy beválnak?
- … hogy 2024-ben az orosz közbeszerzési szerződések 21 553 hektár medvetalpon kizárólag gyomirtó szerért fizettek, fűvetésért pedig 0,8 hektáron?
- … hogy a Deveron folyó mentén legeltetett juhnyáj juhnapjainak számát két év alatt körülbelül a negyedére csökkentették, a növény feletti ellenőrzés elvesztése nélkül?
- … hogy az európai projekt, amely a kaukázusi medvetalp természetes ellenségét kereste, kudarcát „megdöbbentőnek” nevezte?
- … hogy a polgárháború kezdetén Caesar 1500 font silphiumot vitt el a római kincstárból, az arannyal és az ezüsttel együtt?
- … hogy amikor Phókión kivégzésekor elfogyott a bürök, a hóhér nem volt hajlandó többet őrölni, hacsak nem fizetnek neki tizenkét drachmát?
- … hogy egy élelmiszerlánc betegségálló, jó minőségű zellerfajtája több furanokumarint tartalmazott — azokat a vegyületeket, amelyek napfényen kiégetik a bőrt —, mint más márkák?
- … hogy 1886-ban a századnövényt Mexikóban „jövedelmező befektetésnek” tartották, ahol tulajdonosai kivágták a virágzó szárát, és megerjesztették a nedvét?
- … hogy a kaukázusi medvetalp leveleinek levágása nem öli meg a növényt, hanem meghosszabbítja életét azáltal, hogy elhalasztja egyetlen virágzását?
- … hogy az indiai üstököspálma 30–40 évig tárol keményítőt a törzsében, majd elkölti azt arra, amit „a természet legnagyobb csokrának” neveztek?
Évfordulók
- 2002 – Az Európai Unió Giant Alien projektje megkezdi a kaukázusi medvetalp elleni védekezés módjának keresését. Nem talál majd olyan természetes ellenséget, amelyet szabadon lehetne engedni.
- 2015 – Oroszország törli a Szosznovszkij-medvetalpot a mezőgazdasági termékek osztályozójából: a korábbi silónövény többé nem számít termesztett növénynek.
A dátumokat a Hogdata szolgáltatja.
A mai kiemelt kép
I. tábla. Heracleum mantegazzianum, habitus. Egy kifejlett növény utolsó, virágzó szakaszában, tizenkilencedik századi botanikai táblák modorában megrajzolva, hétbites ASCII-ban. A csúcsi ernyő felül látható; a kaszálást túlélő karógyökér a talajszint alatt.
Tábla: Hogweed Commons · köztulajdonban (CC0) · SVG, 3 változat
II. tábla. Az összetett ernyő. A sugarak egyetlen pontból erednek, mindegyik egy-egy kis fehér virágokból álló ernyőcskét visel; a kaukázusi medvetalp csúcsi ernyője elérheti a 80 cm átmérőt.
Tábla: Hogweed Commons · köztulajdonban (CC0) · SVG, 3 változat
III. tábla. A résztermés, körülbelül hatszoros életnagyságban. Lapos, szárnyas féltermés, bunkó alakú olajjáratokkal jelölve. Egy növény mintegy húszezret hullat el belőlük.
Tábla: Hogweed Commons · köztulajdonban (CC0) · SVG, 3 változat
IV. tábla. Gyökérvágás. A karógyökeret a gyökérnyak alatt éles ásóval vágják el: ez az egyetlen mechanikus módszer, amely azonnal elpusztítja a növényt.
Tábla: Hogweed Commons · köztulajdonban (CC0) · SVG, 3 változat
V. tábla. Az életciklus. Mag, egy-öt évig tartó tőrózsa állapot, egyetlen virágzás, a mageső, majd a pusztulás. A magbank tovább él.
Tábla: Hogweed Commons · köztulajdonban (CC0) · SVG, 3 változat
VI. tábla. Védőfelszerelés. Arcvédő pajzs vagy védőszemüveg, vízhatlan szintetikus overall, hosszú kesztyű az ujjakra húzva, gumicsizma. A nedv átázik a pamuton.
Tábla: Hogweed Commons · köztulajdonban (CC0) · SVG, 3 változat
VII. tábla. Egy égés lefolyása. Fájdalommentes érintkezés, majd fény; bőrpír körülbelül 24 óránál, hólyagok 48 óránál, a legrosszabb 72 óránál, és sötét foltok hetekig vagy évekig.
Tábla: Hogweed Commons · köztulajdonban (CC0) · SVG, 3 változat
VIII. tábla. Heracleum persicum, a Tromsø-pálma. Több szár egyetlen gyökérnyakból és boltozatos ernyők, amelyek évről évre ugyanabból a gyökérből virágoznak.
Tábla: Hogweed Commons · köztulajdonban (CC0) · SVG, 3 változat